2011. február 15., kedd

Farsang

A farsang a vízkereszttől  hamvazószerdáig, a böjt kezdetéig tartó időszak elnevezése, amelyet hagyományosan a vidám lakomák, bálok, mulatságok, népünnepélyek jellemeznek.
A farsang csúcspontja a karnevál, hagyományos magyar nevén „a farsang farka”. Ez a farsangvasárnaptól húshagyókeddig tartó utolsó három nap, ami nagy mulatságok közepette, valójában télbúcsúztató is. Számos városban ekkor rendezik meg a híres karneválokat (például, Velencében), Magyarországon pedig a farsang legnevezetesebb eseményét, a mohácsi busójárást.

Busójárás Mohácson

A sokacok kifejezésével az eseményt poklade-nak nevezik, ami a karnevál szó horvát megfelelője, a mohácsi busójárás értelmezésében a tél búcsúztatásának és a tavasz köszöntésének ünnepe is. Ezzel függ össze a farsangfarkán (kedden) a koporsóégetés a főtéri nagy máglyán - mondják, jelképesen elégetik a telet, s immár jöhet a tavasz. A farsangi események legismertebb szereplői az ijesztő álarcot viselő, nagyrészt állatbőrökbe öltözött, övükön kolompot viselő, kezükben hangos kereplőket forgató, ijesztő, ámde mégis alapvetően barátságos busu-k, (más szóhasználat szerint busó-k).

2011. február 10., csütörtök

Rumini-rajongóknak: Ismerd meg a Rumini klubot!

Szeretettel köszöntünk a Rumini Klub fedélzetén!

Fortuna bogár
Itt nem kell súrolni, hagymát aprítani és vitorlakötelet tekerni, lehet viszont sok mást csinálni:
Galléros Fecó kedvenc fejtörői: Rejtvényfejtés 
Beszélgetés, ötletek, vélemények: Hajónapló
Ruminiék kedvenc szórakozása: Kártyajátékok
Amit mindig meg szerettél volna tudni a Rumini írójától és rajzolójától: Gyakori kérdések (Folyamatosan várjuk újabb kérdéseiteket!)
A legjobb Ruminis képek gyűjteménye: A hét rajza
Tengerészpólók és egyéb Ruminis holmik beszerzése: Bolt

A fenti részlet a www.rumini.hu című weboldalról származik. Érdemes ellátogatni ide és akár rajzot is küldhettek, vagy rejtvényt fejthettek. De a lényeg az, hogy itt mindent megtudhattok a sorozatról!

2011. február 3., csütörtök

Február 2. - a medvék nagy napja!

Weöres Sándor: A medve töprengése
Jön a tavasz, megy a tél,
barna medve üldögél,
kibújás vagy bebújás?
Ez a gondom, óriás!

Ha kibujok, vacogok,
ha bebujok, hortyogok;
ha kibujok, jót eszem,
ha bebujok, éhezem.

Barlangból kinézzek-e?
Fák közt szétfürkésszek-e?
Lesz-e málna, odú-méz?
Ez a kérdés, de nehéz.


A népi meteorológia nagy jelentőséget tulajdonít Gyertyaszentelő Boldogasszony napjának, amely február másodikára esik. A régi megfigyelések szerint ugyanis ennek a napnak az időjárása alapján következtetni lehet a tél hosszára, illetve a tavasz beköszöntének idejére. A hagyomány ráadásul ezt a megfigyelést a medvékkel kapcsolja össze, hiszen úgy tartják, a téli álom után a medve ezen a napon jön elő a barlangjából, hogy megnézze, milyen időjárás van. Ha szép az idő, és így a medve jól látható árnyékot vet, a népi megfigyelés hosszú telet jósol, így a medve is "megijed a saját árnyékától", és visszatér a barlangjába. Ha viszont az idő nem annyira kedvező, kevés a fény, és így a medve árnyéka sem rajzolódik ki, a tavasz korai beköszöntével számol a hagyomány, és eszerint a mackó sem tér már vissza pihenőhelyére.